Egyiptom a világ egyik legrégebbi országa. Mezopotámia egy olyan régió volt, amelyet független városállamokká választottak. Mezopotámiát csak a hadviselés, mint birodalom egyesítette. Egyiptom népe egyesült, és elfogadta a fáraónak nevezett személy uralmát. A fáraó egy görög szó, amely azt jelenti: “nagy ház.”
Hérodotosz ókori görög történész Egyiptomba látogatott, és a Nílus ajándékának nevezte.,”Anélkül, hogy a Nílus és az éves árvíz, amely letétbe iszap a folyó partján, Egyiptom nem lenne más, mint egy sivatag, képtelen fenntartani a civilizáció.
az archaikus időszak (I.E. 3100-2649)
felső-és Alsó-Egyiptom.
Egyiptom legkorábbi, az archaikus korszaknak nevezett története során Egyiptomot két földterületre osztották: felső-és alsó-Egyiptomra, mindegyik saját királyával. Ez zavaró lehet, ha megnézzük a térképet, mert Alsó-Egyiptom a térkép tetején van, míg Felső-Egyiptom alul van., Ennek oka az, hogy a Nílus folyó a déli magas földtől az északi alacsony földig folyik. A Nílus egyike azon kevés folyóknak, amelyek északra áramlanak, a másik, ami eszébe jut, a saját Genesee folyónk.
nagyon kevés feljegyzésünk van az archaikus időszakból, de egy beszámoló a Felső-Egyiptom királyáról, Menes-ről szól. Menesz sereget küldött a Nílusra, és legyőzte Alsó-Egyiptom királyát a csatában. Ily módon Menes egyesítette a két királyságot. Az egyesítés két különálló rész egyesítését jelenti, abban az esetben, a két királyság.,
Menes, más néven Narmer lett az első fáraó. Az Egyesült Egyiptom új fővárosát az alsó-egyiptomi Memphis városában hozta létre. A város Memphis, Tennessee névadója Memphis, Egyiptom. Az archaikus időszakban az egyiptomiak kifejlesztettek egy írási rendszert, amelyet Hieroglifáknak nevezünk. A hieroglifák görög szavakból származnak, amelyek “szent írásokat” jelentenek.”
A régi Királyság (I.E. 2649-2150) – a Piramisépítés ideje
Az ókori egyiptomi történelemben a Királyság időszakai voltak, amikor alsó-és Felső-Egyiptom népét egyetlen fáraó uralma alatt egyesítették., A királyságok olyan időszakok is voltak, amikor Egyiptom elérte a csúcsokat az eredményekben. A királyságok alatt nem volt ritka, hogy egy család évekig uralkodott. A szabályt apáról fiúra, majd unokára adták át, ezt dinasztiának nevezik. A dinasztia ugyanazon családból származó uralkodók sorozata. Dinasztiák három – hat tette ki az uralkodók a régi Királyság.
Az ókori egyiptomiak sok Istenben és istennőben hittek, a halál utáni életben is hittek. Az egyiptomiak úgy vélték, hogy amikor meghaltak, szellemüknek fel kell ismernie testüket az utóéletben., A legtöbb egyiptomit a sivatagi homokban gödrökben temették el, így a testet természetes módon megszárították és mumifikálták. A gödör temetkezéseknél a testet a szellem ismeri fel.
a mudbrick mastaba jelölőként működik, a temetkezési kamrák a föld alatt vannak.
a fontos egyiptomiakat mastaba-ban temették el. A Mastaba egy arab szó, amely azt jelenti: “sár pad.”A Mastaba egy mudbrickből készült padszerű szerkezet, amely a sírhelyet jelöli, alatta egy kriptával, hogy megtartsa a testet és az utóélethez szükséges anyagokat., A kriptákban eltemetett holttesteket levágták a száraz sivatagi levegőből. Ezeknek a testeknek mesterséges mumifikációra volt szükségük. Az egyiptomiak kidolgoztak egy módszert a testek szárítására és megőrzésére a temetés előtt, különben a test elbomlik a kriptában.
Az Öreg Királyság egyik fáraója Djoser fáraó volt. Djoser uralkodott körülbelül 2630-2611 BC. Djoser tartozott a család uralkodott dinasztia III (három), más szóval, a harmadik család uralkodni fáraók. Djoser azt akarta, hogy sírja legyen a legnagyobb, amit valaha építettek Egyiptomban., Djoser valami mást akart, mint a korábbi fáraók mastaba temetkezései. Djoser építésze, Imhotep, nagyszerű ötlettel állt elő. Imhotep úgy döntött, hogy az egyik mastabát a másik tetejére rakja, a sír minden további története valamivel kisebb, mint az utolsó. A múlt mastabáitól eltérően Imhotep kőből készült az építéséhez. Ez a szerkezet Egyiptom első Piramisává vált, amelyet Step-piramisnak hívtak (sakkarában található, lásd a fenti térképet), alakja miatt., Ez hasonlít egy mezopotámiai zigguratra, és egyesek szerint Imhotep a Suméroktól kapta az ötletet, de a sumér zigguratoktól eltérően Imhotep szerkezete kőből készült. Imhotep létrehozta Djoser temetkezési kamráját a lépcső-piramis földje alatt.
Imhotep a fáraó Djoser terveit mutatja a lépcsős piramisra, egy kőszerkezetre, amely egy mastaba-t halmozott fel a másik tetejére.
a régi királyság volt az idő, amikor az egyiptomiak építeni a legtöbb piramisok., A fáraók megbíznák e nagy műemlékek építését, hogy készen álljanak a fáraó utóéletére. A piramis egy görög szóból származik, amely azt jelenti: “búza sütemények.”Amikor Nagy Sándor, görög szónok hadseregével Egyiptomba érkezett, katonái csodálkoztak a piramisok láttán. Piramisnak hívták őket, mert ugyanolyan alakúak voltak, mint a piramisok, egy hegyes tetejű búzatorta, amelyet hazájukban sütöttek.
Djoser után Snefru fáraó (2575-2551 uralkodása) a IV. dinasztia (négy) volt a következő nagy piramisépítő., Snefru nem egy, hanem három piramis építését rendelte meg. Az elsőt Maidum piramisnak nevezik, az egyiptomi helyéről nevezték el. Snefru elhagyta ezt a piramist, miután a külső burkolat leesett a piramisról. A Maidum piramis volt az első, amelynek föld feletti temetkezési kamrája volt.
ezután Snefru építette a hajlított piramist. A hajlított piramis alakját nevezték el. A piramis meredek szögből indult, nagyjából félúton a tetejére, kevésbé súlyos szögben épült, hajlított alakot adva., Snefru biztosan csalódott volt ebben a piramisban, mert elhatározta, hogy épít egy másikat.
Snefru utolsó kísérlete volt a legjobb erőfeszítés. Sokan úgy vélik, hogy a Snefru által épített Vörös piramis (ragyogó piramis) a tökéletes piramis. Nem Egyiptom legnagyobb, de minden bizonnyal nagyon kellemes a szemnek.
Az utolsó piramisépítő a régi Királyságból, amelyet tanulmányozunk, a fáraó Khufu. Khufu (uralkodása 2551-2528) dinasztia IV (négy), más néven Cheops, létrehozta a legnagyobb piramis Egyiptomban, az úgynevezett Nagy Piramis., A Nagy Piramis, Khufu fiának és unokájának piramisaival együtt, még mindig Gizában áll, a modern egyiptomi Kairó városa mellett.
Miután az összes erőfeszítéseiket, fáraók rájöttem, hogy a piramisok voltak túl drága, időigényes építeni, azt is adott, sír-rablók egy pontos helyét a fáraók temetkezési együtt a kincseket. Ezeket a piramisokat az idők során kirabolták.
a gazdálkodók a gabonamezőket piramisokként szüretelik a háttérben.,
a következő fejezetben megismerjük az első köztes időszakot és a Középbirodalmat.