Novella, rövid és jól strukturált elbeszélés, gyakran realisztikus és szatirikus hangvételű, amely egész Európában befolyásolta a novella és a regény fejlődését. A novella a középkorban Olaszországból származik, humoros, politikai vagy szerelmi jellegű helyi eseményeken alapult; az egyes meséket gyakran anekdotákkal, legendákkal és romantikus mesékkel együtt gyűjtötték össze., Az olyan írók, mint Giovanni Boccaccio, Franco Sacchetti és Matteo Bandello később a novellát egy pszichológiailag finom és erősen strukturált novellává alakították, gyakran kerettörténettel egyesítve a meséket egy közös téma köré.
Geoffrey Chaucer bemutatta a novellát Angliának a Canterbury mesékkel., Az Erzsébet-korban William Shakespeare és más drámaírók az olasz novellából merítettek drámai műveket. Ezeknek a meséknek a realisztikus tartalma és formája befolyásolta az angol regény fejlődését a 18. században, valamint a 19.századi novellát.
A novella Németországban virágzott, ahol a Novelle néven ismert, a 18., 19., és a 20. század elején olyan írók munkáiban, mint Heinrich von Kleist, Gerhart Hauptmann, J. W. von Goethe, Thomas Mann és Franz Kafka., Mint Boccaccio Dekameronjában, a forma prototípusában, a német Novellen gyakran egy katasztrofális eseményen (például pestis, háború vagy árvíz) alapuló kerettörténetben szerepel, akár valós, akár képzeletbeli. Az egyes meséket különböző riporter-narrátorok kapcsolják össze, hogy eltereljék a közönséget a tapasztalt szerencsétlenségtől., Jellemezve rövidség, önálló parcellák, hogy a végén egy megjegyzés az irónia, egy írástudó, könnyed stílus, visszatartó érzelem, objektív helyett szubjektív bemutatása, ezek a mesék voltak a fő serkentője a fejlődés a modern novella Németországban. A novellák egyedi formaként is fennmaradtak, bár a hangulat és a stílus egységessége gyakran felváltotta a cselekvés hagyományos egységét; a keret fontossága csökkent, csakúgy, mint az abszolút objektivitás fenntartásának szükségessége.,
A novelláknak tekintett művek példái a regények vagy novellák helyett Leo Tolsztoj Smert Ivana Ilicha (Ivan Ilich halála), Fjodor Dosztojevszkij Zapiski iz podpolya (a föld alatti jegyzetek), Joseph Conrad sötét szíve, Henry James “The Aspern Papers.”