Egy Annotált Bibliográfia
Ivan Tomic
Hagyományos történelmi beszámolók hoztak létre, elsősorban a hatalmon lévők, az mindig a legkönnyebb, hogy a hatalomban felvételt nyilvánosságra a saját szemszögéből. Ennek eredményeként sok úgynevezett hivatalos történet elhanyagolja a lakosság elnyomott és marginalizált ágazatainak tapasztalatait. Írásos feljegyzések nélkül ezeknek a csoportoknak a történeteit elfelejtik., Valójában a csend törli létezésüket.
pontos történelem rekonstruálása, amely magában foglalja az összes társadalmi csoport perspektíváit egy adott időszak alatt, nehéz folyamat, de nem lehetetlen. Ez a lista megpróbálja elindítani ezt a folyamatot. Minden könyv egy erőteljes bizonyság a borzalmak egyének során tapasztalt Argentína hírhedt “piszkos háború” Az 1970-es években. időnként mélyen zavaró, mások rendkívül ellentmondásos. De mindegyik egy lebilincselő történet a túlélésről és a reményről.,
***
Actis, Munú, Cristina Aldini, Liliana Gardella, Miriam Lewin és Elisa Tokar. Az Inferno: egy argentin Kínzótábor öt női túlélőjének beszélgetései. Trans. GrettaSiebentritt. Nashville: Vanderbilt UP, 2006. Nyomtatás.
1998-ban, húsz évvel Videla katonai puccsja után, öt nő találkozott szombat délután, hogy beszéljen a szenvedésről és kínzásról, amelyet az argentin haditengerészet (ESMA) Mechanics School koncentrációs táborában tartottak az 1970-es években., Bár a beszélgetéseiket lefordították angolra, teljesen felügyelet nélkül vannak. Beszélgetéseik rávilágítanak arra, hogy a nők hogyan befolyásolták a koncentrációs táborban szerzett tapasztalataikat; az egyik nőt az őrök többször molesztálták, egy másikat megerőszakoltak, egy másik pedig tehetetlenül nézte, ahogy egy terhes nőt agyonlőttek. E női beszélgetések során tele van hosszú vita az emberi bűnözés természetéről., Folyamatosan küzdenek azzal, hogy elmagyarázzák az érthetetlent—hogy van az, hogy egy ember tudatosan extrém mennyiségű fizikai és pszichológiai fájdalmat kényszeríthet a másikra. A nők csodálkoznak a kínzásban részt vevő emberek alkalmi kegyetlenségén. Hogyan kínozhat egy kínzó, majd nem szándékosan kimegy, hogy élvezze a finom ételek és animált bajtársiasság vacsoráját? Megvitatják továbbá Argentína katonai módszereinek és Hitler Nácizmusának hasonlóságait, valamint azt, hogy milyen nehéz normális életet élni a szabadon bocsátásuk után.,
Cover, “Dirty Secret, Dirty War: the Exile of Robert J Cox”
piszkos háború, még mindig túl fájdalmasnak találja, hogy újra átélje az akkori emlékeket. A könyv, amelyet fia, David írt, elmondja az árat, amelyet ő és családja fizetett Cox elkötelezettségéért az őszinte jelentéstétel iránt., A Buenos Aries Herald szerkesztőjeként folytatta az eltűnésekkel kapcsolatos információk nyomtatását, annak ellenére, hogy ezt az argentin kormány szigorúan cenzúrázta. Tettei végül a családja kényszerített száműzetését okozták. A könyv azt is feltárja Cox szerepét, mint egy brit állampolgár, aki Argentínában él az ország leghírhedtebb történelmi időszakában.
Graham-Yooll, Andrew. A félelem állapota: Argentína rémálma emlékei. London: Eland, 1986. Nyomtatás.,
A Buenos Aries Herald szerkesztője 10 évig Graham-Yoollot családjával száműzetésbe kényszerítették Argentína piszkos háborúja alatt. Könyve feljegyzi a mindennapi élet félelmetes élményét Argentínában, mielőtt menekülésre kényszerült volna, valamint az elnyomó cenzúrával rendelkező országban való jelentéstétel nehézségét. A junta számos bűncselekményének tanúja, beleértve a gyilkosságot, a hamis letartóztatást és az erőszakot, Graham-Yooll szakszerűen megragadja az állandó rettegést., A könyv 1980-ban Buenos Airesbe való visszatérését, valamint a kísértő emlékekkel való megbékélés nehézségét is nyomon követi.
Cover,”the Little School”
Partnoy, Alicia. A kis iskola: mesék eltűnése & túlélés. San Francisco, Kalifornia.- Cleis, 1998. Nyomtatás.
A kis iskola egy kitalált beszámoló Alicia Partnoy tapasztalatairól, mint eltűnt személyről Argentína piszkos háborúja során., A történet bepillantást enged abba, amit látott, érzett és hallott abban a több mint három hónapban, amelyet egy titkos fogolytáborban töltött (eufemisztikusan “a kis iskola” néven), mielőtt állami börtönbe került, ahol több mint két évig maradt. A könyv feltárja, hogyan tartotta magát Partnoy az emberiséghez és teremtett szolidaritást a többi foglyokkal. Ez implicit módon a kínzást olyan cselekedetekként határozza meg, amelyeket azok követnek el, akik fizikailag fájdalmat okoznak másoknak. A kínzók a kis iskola őrei és tisztjei voltak, nem pedig Videla hadseregének magas rangú katonai parancsnokai., Partnoy a tapasztalat apró részleteire összpontosít, amelyek megakadályozták őt abban, hogy elveszítse józanságát, mint például a nevének megismétlése minden alkalommal, amikor felébred, hálás, hogy nagy orra lehetővé teszi számára, hogy mindig a kendője alá nézzen, amelyet kénytelen viselni, és huszonöt kis kenyérgolyót készít, hogy velük játszhasson. Ily módon a Partnoy rendkívül erőteljes narratívát hoz létre, amely feltárja a népirtás egyik legszélesebb körű cselekedetének atrocitásait.,
ebben a rendkívül erős könyvben Marchak nyomon követi Argentína piszkos háborúját, beleértve az 1978-as puccshoz vezető történelmet. Az argentin állampolgárokkal folytatott interjúk felidézésével feltárja a junta szörnyű bűncselekményeinek sikerének összetett tényezőit, amelyeket a népirtás és az emberiség elleni egyéb bűncselekmények elleni régóta fennálló nemzetközi normák ellenére hajtottak végre. Az interjúk, bár gyakran grafikusak, felkavaróak és lehangolóak, erős próbatételei a történelem e korszakában elszenvedett terrornak, elnyomásnak és visszaélésnek., Ez egy könyv a személyes tapasztalatokról, a megküzdésről, a túlélésről és egy nemzet és népének újjáépítéséről.
Timerman, Jacobo. Fogoly név nélkül, cella szám nélkül. New York: Knopf, 1981. Nyomtatás.
Jacobo Timerman, egy zsidó Argentin újságíró, az argentin piszkos háború alatt eltűnt személyként szerzett tapasztalatait írja le. A Buenos Aires-i spanyol nyelvű napilap, a La Opinión alapítójaként és szerkesztőjeként Timerman merte kinyomtatni az igazságot, annak ellenére, hogy ez azt jelentette, hogy mind a jobb, mind a bal kritika alá vetette magát., Életrajza figyelemre méltó abban, hogy képes feltárni az egyetemes emberi hajlamot az elnyomás és a kínzás igazolására. Egy részben elbeszélő és részben esszét tartalmazó könyvben Timerman tapasztalatait arra használja fel, hogy hangsúlyozza a politikai újságírás fontosságát a béke mindkét időszakában, valamint az elnyomás és az erőszak időszakában. Összehasonlítja az argentin helyzetet Videla diktatúrája alatt a náci Németország helyzetével, és rámutat arra, hogy a junta egyszerűen azért célozta meg, mert zsidó volt.
, Börtönnapló, Argentína. London: Chatto & Windus, 1983. Nyomtatás.
A Sunday Times brit riportere és írója, Winchester a Malvinas-szigeteken tartózkodott, amikor Videla tábornok csapatai megszállták. A brit hadsereg kémkedésével vádolva a junta foglyul ejtette és Ushuaia városában 77 napra bebörtönözte. A könyv, amely a börtönben kapott naplóbejegyzéseket és leveleket gyűjti, mind a hétköznapi börtönéletet – az unalmat, a fáradtságot, az éhséget–, mind a mindenütt jelenlévő terror érzését rögzíti.